Sajnos két napja a halálzónában tartózkodik, ezért felesége tisztában van az eshetőséggel, hogy a péntek reggel induló mentőcsapat már nem segíthet rajta.
Legindi Tímea, Suhajda Szilárd felesége, egyben a Kyocera Everest Expedíció 2023 hazai kapcsolattartója az alábbi sajtóközleményt adta ki csütörtök késő este.
„A hazai háttércsapat május 25-én reggel értesült róla, hogy Szilárd körülbelül 8780 méteren, a Hillary-lépcső aljában van. Az őt észlelő csapat elmondta: ruházata alapján egyértelműen beazonosítható volt. Amikor elhaladtak mellette életjeleket mutatott, de fagyási sérülések nyomai és a magashegyi agyödéma jelei látszottak rajta. A háttércsapat az esti órákban megállapodott a Szilárd alaptábori hátterét biztosító nepáli ügynökséggel, hogy május 26-án, péntek reggel megkísérelnek helikopterrel felrepülni olyan magasságba, ahonnan láthatják Szilárdot. Ezzel egy időben három serpát elindítanak Szilárdért, akik optimális esetben már pénteken, a késői órákban felérhetnek hozzá."
A hegymászó felesége szomorúan, de reálisan nézve a helyzetet, hozzátette:
„A realitást nézve már nagyon kis esélye van annak, hogy Szilárdot életben találják abban a magasságban, azonban én teljes mértékig bízom Szilárdban, és hiszek a csodákban.”
A Föld legmagasabb pontjára, 8848 méter magasra tartott a békéscsabai hegymászó, de meglehet, hogy már járt fent, csak egyelőre nincs hír a mozgásáról. (Fotó: Kyocera Everest Expedíció 2023)
Nagy a bizonytalanság, pedig már harminchat óra telt el a csúcsmászás megindítása óta
Korábban többször is beszámoltunk a fejleményekről, miszerint Suhajda Szilárd május 20-án indult el az alaptáborból, és a terveknek megfelelően haladt, vagyis május 21-én elérte a 6400 méteren lévő kettes tábort, másnap pedig a 7200 méteren lévő hármas táborban éjszakázott. Május 23-án kora hajnalban felmászott fel a négyes táborba.
Mivel az időjárás-előrejelzés továbbra is megfelelő volt, május 23-án este, nepáli idő szerint 21 órakor (magyar idő szerint 17 óra körül) indult a 7950 méter magasságban lévő négyes táborból a csúcsmászásra. A hegymászó GPS nyomkövetője a beállított tízperces intervallumok helyett csak szórványosan küldött jeleket, esetenként akár négy órán át nem érkezett friss pozíció-meghatározás. Műholdas telefonján azonban kétszer is bejelentkezett. Először nepáli idő szerint május 24-én reggel 8 órakor, az úgynevezett Balcony tetejéről, vagyis 8450 méterről hívta az itthoni háttércsapatot. Lassan, de stabilan haladt.
Másodszor a Déli-csúcs lábától, 8630 méterről telefonált, nepáli idő szerint 13.30-kor. Itt elmondta, hogy fizikailag jól van, de a mászás nehéz, és hogy elég késő van. Ugyanakkor határozottan teljesíthetőnek tartotta a csúcs elérését, és a biztonságos visszatérést a négye táborba. Hangkapcsolat ezután már nem jött létre a mászóval. Négy órával később a nyomkövetője 8720 méterről küldött jelet. Az eltelt időből és a magasságból nem lehetett egyértelmű következtetést levonni Szilárd haladására, irányára vonatkozóan. A legközelebbi jel azonban két órával később, nepáli idő szerint 19.30-kor, még magasabbról, 8795 méterről érkezett. Ez a Hillary-lépcső magassága. A csúcs innen mindössze 53 méter szintkülönbségre, a mászó addigi mozgása alapján körülbelül másfél órányi mászásra van. Ez volt az utolsó lokáció, a jeladó több pozíciót nem küldött. A műholdas jeladója alapján a legnagyobb elért magassága 8795 méter volt. Egyelőre nem tudható, hogy Suhajda Szilárd elérte-e a csúcsot, de egyértelműen kijelenthető, hogy tiszta mászással (pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül) a magyarok közül a legmagasabbra jutott a Mount Everesten.
Összegezve, sajnos Legindi Tímea utolsó mondata a legárulkodóbb, vagyis már csak a csodában bízhat. Férje ugyanis több mint negyvennyolc órája tartózkodik nyolcezer méter felett, az úgynevezett halálzónában, ahol az emberi szervezet rohamosan leépül. Korábban megesett, hogy hegymászó egy éjszakát – kényszerből – bivakolt (a szabad ég alatt aludt) a halálzónában, de kettőt szinte lehetetlenség túlélni.
