Egy nyári délután volt, amikor testvéremmel a nagymama régi házában kutattunk. A padlás már nem rejtett számunkra titkot, így úgy döntöttünk, hogy ezúttal a hálószobájában nézünk körül. Nagymama nem szerette, ha a szekrényeihez nyúltunk, de minket hajtott a kíváncsiság.
A faragott éjjeliszekrény fiókjában régi levelek, egy csipkés zsebkendő és egy apró fadoboz lapult. Amikor kinyitottuk, egy furcsa eszközt találtunk benne – rozsdás, mégis masszív szerkezet volt, két karja volt, és egy kis lyukas fémrész a közepén.
— Ez meg mi lehet? — kérdeztem, miközben forgattam a kezemben.
— Valami fogó? Vagy egy régi orvosi eszköz? — találgatott a testvérem.
Éppen vissza akartuk tenni a dobozba, amikor nagymama belépett a szobába. Megtorpant, majd elmosolyodott, ahogy meglátta a kezünkben az eszközt.
— Ó, hát ezt honnan szereztétek? Ez egy meggymagozó!
Meglepetten néztünk rá.
— Egy... micsoda?
Nagymama leült az ágy szélére, és kezébe vette a régi szerkezetet.
— Ez még az édesanyámé volt. Gyerekkoromban minden nyáron ezzel magoztuk a meggyet a lekvárhoz. Anyám a konyhában állt, én pedig segítettem neki. A magok kipotyogtak ebből a kis résből, a gyümölcs pedig ép maradt.
Elkerekedett szemmel figyeltük, ahogy nagymama nosztalgiázott. Elképzeltük, ahogy a konyhában, egy nagy asztal körül ülve, nevetve és beszélgetve készítik elő a meggyet.
— Akkoriban nem voltak modern konyhai gépek. Minden kézzel történt — folytatta. — De ebben volt valami varázslatos. A meggy illata betöltötte a házat, és tudtuk, hogy hamarosan friss meggyes pite vagy lekvár készül belőle.
Hirtelen már nem tűnt olyan jelentéktelennek ez a régi eszköz. Egy darabka múlt volt, egy kapocs a nagymama emlékeihez és a családi hagyományainkhoz.
— Használhatjuk egyszer? — kérdezte a testvérem.
Nagymama mosolya még szélesebb lett.
— Hogyne! Holnap veszünk egy nagy adag meggyet, és kipróbáljuk, milyen is volt régen.
Így történt, hogy egy régi éjjeliszekrény fiókjában egy elfeledett meggymagozóra bukkantunk – és vele együtt egy történetre, amely összekötötte a múltat a jelennel.
