Donald Trump volt amerikai elnök ismét reflektorfénybe került vasárnap, amikor az NBC Newsnak adott interjújában élesen bírálta Vlagyimir Putyint, és az orosz olaj vásárlóinak – köztük Magyarországnak – is célzott üzenetet küldött. A nyilatkozatban Trump komoly kereskedelmi megtorlásokat helyezett kilátásba, amelyek közvetlenül is érintenék hazánkat.
„Ha valaki orosz olajat vásárol, nem folytathat üzleti tevékenységet az Egyesült Államokban.” – mondta Trump.
A volt elnök nemcsak az orosz olaj USA-ban történő értékesítésére vetne ki 25 százalékos vámot, hanem úgynevezett másodlagos szankciókat is bevezetne azokra az országokra, amelyek Moszkvától vásárolnak kőolajat. Ez közvetlen fenyegetést jelent Magyarország számára is, amely 2024-ben 4,7 millió tonna orosz olajat importált.
Magyarország célkeresztben?
Bár a célpont elsődlegesen Kína és India lehet – hiszen e két ország lett Oroszország fő olajvásárlója az amerikai szankciók után –, Trump kijelentései alapján a szankciók más vevőket sem kímélnének. Magyarország, mint az orosz olaj egyik európai importőre, így könnyen beleeshet a fenyegetés hatósugarába.
Hazánk esetében ez különösen érzékeny pont, mivel az Egyesült Államok egyébként is fontos gazdasági partner: több mint 9 milliárd eurós exportpiacot jelent számunkra.
Mit jelentene ez a gyakorlatban?
Az amerikai nyomásgyakorlás elsősorban a Mol Nyrt.-t és szlovákiai leányvállalatát, a Slovnaftot érintheti. A cégek jelenleg is jelentős mennyiségű orosz nyersolajat dolgoznak fel. Bár elméletben megoldható lenne az ellátás növelése az Adria vezetéken keresztül, ez egyrészt logisztikailag bonyolultabb, másrészt drágább alternatíva lenne, ami közvetlenül érintené a hazai üzemanyagárakat és a finomítói kapacitásokat is.
Valós veszély, vagy politikai pókerjátszma?
A hvg.hu szerint ugyanakkor kérdéses, hogy Trump valóban megvalósítaná-e a fenyegetést. Elemzők szerint inkább a verbális nyomásgyakorlás eszközét használja, bízva abban, hogy a kijelentései önmagukban is fékezhetik az orosz olajkereskedelmet.
